Botár László Csíkszeredán, a Virág utcai galériában rendezett tárlatának anyagát korábban Marosvásárhelyen, a Bernády-ház galériájában állították ki. Botár Lászlót nem kellett bemutatni, hiszen itt él a városban, festményeit, grafikai lapjait ismerik a művészetbarátok. Művészetének bővebb bemutatása a Pallas-Akadémia Kiadó és a Kriterion Alapítvány közös kiadványában, az azóta sorozattá terebélyesedett Műterem-kötetek első kiadványában látott napvilágot. /Szatmári László: Festői analízis. Botár László csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./ Botár László (sz. Csíkszereda, 1959. júl. 20.) Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola formatervezés szakán szerzett oklevelet 1984-ben. A csíkszeredai Traktorgyár formatervezőjeként az 1984-1989-es időszakban négy mezőgazdasági, valamint ipari traktortípus tervét készítette el. Nagy Ödönnel közösen készített játszótéri elemei Csíkszeredában, Zsögödön, valamint a parajdi sóbányában találhatók; ugyancsak Nagy Ödönnel közösen készített hegesztett réz-térplasztikája a csíkszeredai új takarékpénztár előtt található. Az 1999-ben alakult Hargita Visual Art művészegyesület elnöke.
2001. június 12.
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 3 évvel ezelőtt indította el a "Könyvet a tanulóknak" elnevezésű támogatási rendszert, amelynek során Sepsiszentgyörgy meg Csíkszereda általános és középiskoláinak arra érdemes tanulói kaptak a tanévzárás alkalmával jelentős értékű könyvadományokat. Az alapítvány idén a székelyudvarhelyi iskolákat részesítette könyvtámogatásban, mintegy 50 millió lej értékben. /50 millió lej értékű könyvadomány az iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2001. szeptember 4.
Október 16-ra tűzte ki a Hargita megyei Törvényszék a Kriterion Könyvkiadó által a Kriterion Alapítvány, illetve a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadók ellen indított per első tárgyalását. A bukaresti Kriterion Könyvkiadó jogtalan névhasználat vádjával beperelte a csíkszeredai Kriterion Alapítványt, míg a Kriterion-embléma használata miatt a szintén csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis könyvkiadók ellen nyújtott be keresetet. A Kriterion szerint a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis könyvkiadók hozzájárulása nélkül tüntették fel közösen megjelentetett, Domokos Géza Igevár című kötetén a Kriterion lovas emblémáját. Domokos Géza, a csíkszeredai Kriterion Alapítvány vezetője sajnálatosnak tartja a perek beindítását. /R. Sz.: Domokos: politikai hadjárat? Beindult a névhasználat-per a Kriterionnál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2001. szeptember 8.
Megjelent a Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány közös Műterem-sorozatának ötödik kötete - Botár László, Gaál András, Kusztos Endre, Márton Árpád után - a korondi költő-festőművész Páll Lajos albuma. Alkotásainak - képeinek, verseinek - tematikájában egyetlen percre sem szakad el szülőföldjének vonzáskörétől. /Páll Lajos Műterem 5. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2001. október 10.
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 3-i ülésén a neves történésznek, Erdély és Székelyföld múltja kiváló kutatójának, a kolozsvári Imreh István nyugalmazott egyetemi tanárnak ítélte oda az alapítvány 2001. évi díját, a Kriterion-koszorút. Imreh István könyveiben a székely faluközösségek önfenntartó és jól szervezett közösségi életét tárta elénk. A székely falutörvényekről, a rendtartó székely faluról, az erdélyi hétköznapokról írt könyvei és értekezései mutatták, hogy a helyi nemzeti közösségek sorsának vizsgálatában látta legfontosabb feladatát. 1945-től 1983-as nyugdíjba vonulásáig tanított a kolozsvári Bolyai, majd Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Munkásságát az évtizedek során számos díjjal és oklevéllel jutalmazták. /Kriterion-koszorú Imreh Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2002. január 11.
Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.
2002. március 13.
A Hargita Megyei Törvényszék márc. 12-én elutasította a Kriterion Könyvkiadó keresetét a Pallas-Akadémia, a Polis Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány ellen a név- és jelképhasználati perekben. A Kriterion Könyvkiadó tavaly jogtalan névhasználat vádjával indított pert a csíkszeredai Kriterion Alapítvány ellen, a Kriterion-embléma használata miatt pedig az ugyancsak csíkszeredai Pallas-Akadémiát és a kolozsvári Polist perelte. A törvényszék kérésére az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) közleményben szögezte le, hogy a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó nem követett el jogbitorlást, amikor közösen megjelentetett, a Kriterion Könyvkiadó történetét taglaló Igevárban felhasználták a lovas emblémát. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója kijelentette: a 2000 őszén napvilágot látott Igeváron kizárólag díszítő elemként alkalmazták a lovas emblémát, ami – tekintve, hogy a kötet a Kriterion történetéről szól –, szerinte teljesen jogos volt. Hasonlóképpen vélekedett Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Pallas és a Polis. Elutasították a Kriterion kiadó kereseteit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2002. november 29.
A csíkszeredai Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Péntek Jánosnak, a kiváló nyelvésznek, néprajzkutatónak, egyetemi tanárnak adományozza az idei Kriterion-koszorút. A kuratórium tagjai értékelték azt az eredményekben gazdag tevékenységet, amelyet a díjazott közel négy évtizede a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelv és kultúra tanszékén kifejt. Péntek János szerzője, társszerzője az 1980-as évektől megjelent általános iskolai anyanyelv tankönyveknek és tanári kézikönyveknek, számos olyan, a magyar nyelv különböző vonatkozásaival foglalkozó magas tudományos igényességű szakkönyvet írt és szerkesztett, amelyek ma már alapmunkának számítanak a szakkutatásokban. Szervezője, szakmai irányítója a nyelvművelő, nyelvápoló mozgalomnak, számos más társadalmi és közéleti szerepköre mellett az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének és az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke, az Anyanyelvi Konferencia elnökségi tagja. Gazdag és átfogó néprajzkutatói munkásságát is számos kötet fémjelzi. Negyven évi szünet után, 1990-ben ő indította újra a kolozsvári egyetemen a néprajz szakot. A kuratórium tagjai a Kriterion-koszorú odaítélésekor kiemelték, hogy Péntek János továbbra is gazdagodó életműve a magyar nyelvészeti tudományok szerves része, és mindemellett az elmúlt évtizedek során a díjazott olyan iskolát és kutatói műhelyt teremtett, amely nyelvész szakemberek egymást követő nemzedékeit bocsátotta útjára. Az idei Kiterion-koszorút dec. 13-án adják át a csíkszeredai Kriterion Házban. /Kriterion-koszorú Péntek Jánosnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. január 11.
Csupán a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó ellen folytatott perben hozott ítéletet fellebbezte meg a Kriterion. A bukaresti könyvkiadó a hasonló nevű alapítvány ügyében benyújtott keresetét már nem vitte a Legfelsőbb Bíróságra. A Kriterion Könyvkiadó tavalyelőtt név- és jelképhasználati pert kezdeményezett a csíkszeredai Pallas -Akadémia, a kolozsvári Polis Könyvkiadó, valamint a csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány ellen. A kiadó szerint az intézmény korábbi alapítója és vezetője, Domokos Géza által létrehozott alapítvány törvénytelenül vette fel az erdélyi magyar olvasók számára közismert elnevezést. A Hargita Megyei Törvényszék és a marosvásárhelyi ítélőtábla mindkét perben elutasította a felperes keresetét, megállapítva, hogy az alperesek nem követtek el törvénysértést a Kriterion által jelzett esetekben. /Rostás Szabolcs: Elcserélték a Kriterion-dossziékat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./
2003. szeptember 18.
Szept. 18-án Csíkszeredában a Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány közös rendezésében, a következő kötetek bemutatására kerül sor: Bíró Béla: A füst árnyéka (Esszék); Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben (Irodalomtörténeti tanulmányok); Fazakas István: Vallás- és neveléspolitika Erdélyben a felvilágosult abszolutizmus korában (Történelmi tanulmány); Kozma Mária: Asszonyfa. Egy 1848-as csíki napló és mai utóélete (Regény); Lőrincz György: Kutyák és emberek (Novellák); Magyari András: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom (Történelmi tanulmányok). A szerzők dedikálják munkáikat /Pallas-est. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2004. január 7.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekesnek, kórusvezetőnek, iskolaigazgatónak ítéli oda a 2003. évi Kriterion-koszorút az erdélyi zenekultúra terén kifejtett több évtizedes munkásságáért. Szilágyi Zsolt zenetanárként került a sepsiszentgyörgyi Művészeti Iskolába, amelynek harmadik éve igazgatója. 1972-ben a zenetanárokból alakult Vox Humana kórus alapító tagja, és kezdettől fogva karnagya. Az ország valamennyi filharmóniájával együttműködött oratóriumok, passiók, kantáták, misék tenor szólistájaként, a kórussal pedig eljutottak a legtöbb erdélyi és romániai városba, Európa majd valamennyi országába. Szilágyi Zsolt emellett a Kárpát-medencei magyar zenepedagógus-továbbképzés egyik rendszeres előadója. A Kriterion-koszorú ünnepélyes átadása január 15-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Kriterion-koszorú Szilágyi Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./
2005. január 12.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. június 30.
Július 1-én Csíkszeredán, a Kriterion Házban emlékérmet nyújtanak át Deák Ferenc grafikusművésznek, a Kriterion-embléma és könyvek, számos más rangos kiadvány tervezőjének. Ez alkalomból kiállítás is nyílik a ma Szegeden élő művész munkáiból. Köszöntőbeszédet mond Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke. A rendezvényt a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja. /(Cseke Gábor): Deák Ferenc grafikusművész méltatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2005. december 13.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Egyed Ákos történész akadémikusnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének ítéli oda a 2005. Kriterion-koszorút több mint fél évszázados történettudósi munkásságáért, a székelység és Erdély történelmének következetes kutatásáért. Egyed Ákos 1952-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ettől kezdve 1998-as nyugdíjazásáig a kolozsvári Történelmi Intézet főkutatója. 1992-től a Debreceni Tudományegyetem, valamint a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívott előadója. Fontosabb kutatási területei az újkori Erdély, a székelység és Kolozsvár története. Egyed Ákos már a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szabadegyetemet szervezett, 1989 után pedig a Romániai Magyar Népfőiskolai Szövetség, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A Kriterion-koszorút a kiváló romániai magyar szellemi-művelődési teljesítmények elismerésére az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepeltek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető és Marosi Ildikó irodalomtörténész. /Kriterion-koszorú Egyed Ákosnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2006. március 4.
Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2006. szeptember 15.
Szeptemberi ülésén a Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas nagyváradi képzőművésznek adományozza a 2006. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel nem csupán Jakobovits Miklós festészeti munkásságát jutalmazza, hanem értékmegőrző művészeti írásait, valamint azt a közéleti szerepet, amelyet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként, a Barabás Miklós Céh elnökeként, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként végzett. A Kriterion Koszorút 1995-ben alapították, z idén tizenkettedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész és Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. /Jakobovits Miklós a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2007. április 21.
Janitsek András kolozsvári képzőművész és fémrestaurátor kiállítása nyílt meg április 20-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban. A megnyitóra egybegyűlteket Székedi Ferenc, a Kriterion Alapítvány igazgatója köszöntötte és méltatta a művész munkáit. /Janitsek András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./
2007. június 20.
A Műterem sorozat kiadványai lassacskán az erdélyi művészet szellemi térképévé állnak össze – mondta Józsa István művészettörténész június 19-én Csíkszeredán, Sipos László kiállítás-megnyitójával egybekötött könyvbemutatón. A Kriterion Alapítvány és a Pallas Akadémia Könyvkiadó által közösen útnak indított Műterem sorozat 21., Sipos László grafikus és festőművész munkásságát ismertető és alkotásaiból ízelítőt nyújtó kiadványát ismerhette meg a közönség. A Felvincen élő Sipos László képzőművészeti világáról, a kubista, expresszionista és szürrealista hagyományt egyszerre tisztelő munkásságáról Józsa István művészettörténész tartott előadást. /Antal Ildikó: Kultúrák sűrűségét egybefogva. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2007. június 28.
Elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő, politikus, a Kriterion Alapítvány elnöke. A rendszerváltás utáni élmények, gondolatok, tapasztalatok gyűjteménye, dokumentuma az Esély című emlékezése. Fontos számadás, mint ahogy az Igevár, vagy a legutóbb megjelent Apályban című könyvek is egy kiváló ember beszámolói, intelmei. Domokos Géza a tisztesség és becsületesség, a nyíltság és nyitottság megtestesítője volt, írta róla Ferencz Imre. /Ferencz Imre: Rajtunk látszottak évei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./
2007. december 6.
Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő veheti át 2007. évi Kriterion Koszorút. A döntéssel a júniusban elhunyt Domokos Géza, a csíkszeredai Kriterion Alapítvány alapító elnökének óhaját tartják tiszteletben. A csíkszeredai Kriterion Házban december 14-én átnyújtásra kerülő kitüntetéssel Dávid Gyula több évtizedes munkáját jutalmazzák, amely során irodalomtörténeti könyvek, lexikonok, monográfiák, tankönyvek és tanulmányok sokaságát jelentette meg. /Dávid Gyula a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2008. május 17.
Domokos Géza erdélyi főemberünk volt, azon főemberek közé tartozott, akik tenni, cselekedni, építkezni tudtak, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Csíkszeredában, az erdélyi író emléktáblájának ünnepi felavatásán. A Kriterion Alapítvány a neves író, közéleti szereplő és politikus halálának első és születésének 80. évfordulója alkalmából állított emléktáblát a csíkszeredai Kriterion Ház épületén. A marosvásárhelyi Hunyadi László szobrászművész által készített bronzplakettet íróbarátok jelenlétében avatták fel. Domokos munkásságát Markó Béla, a szövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt író, Székedi Ferenc közíró és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere méltatta. /Domokos Géza erdélyi főemberünk volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2008. szeptember 30.
A Kriterion Alapítvány és a Pallas–Alapítvány szervezésében író-olvasó találkozót tartanak október 1-jén a csíkszeredai Kriterion Házban. Bemutatják Szőcs András–Szőcs Vince Lármafák öröksége. Csíkszentmihály /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyvét. Házigazda: Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője, a könyvet Balázs Lajos néprajzkutató mutatja be. Író-olvasó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
2008. november 26.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Toró Tibor elméleti fizikusnak, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozza a 2008. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel a díjjal Toró Tibornak a szakmai elismerés mellett mindenekelőtt azt a több évtizedes, kitartó közéleti munkásságát jutalmazza, amellyel hozzájárult a romániai magyar természettudományos ismeretek nemzetközi felzárkóztatásához, az erdélyi természettudományos és különösképpen a fizikai és matematikai gondolkodás értékeinek a megismertetéséhez, a humán- és természettudományos műveltséget egyaránt magába foglaló korszerű kulturális értékek érvényre juttatásához. Toró Tibor /sz. Énlaka, 1931./ a Temesvári Tudományegyetem matematika–fizika karán 1953-ban szerzett egyetemi oklevelet. Ez évtől az egyetem matematika–fizika majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, docens és nyugalmazásáig az elméleti fizika tanszék professzora. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának a tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, amellett elismert Bolyai kutató. Számos, magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvén kívül a rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzését szervező Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke. A Kriterion Koszorút 2008. december 12-én adják át a kitüntetettnek. Az 1995-ben alapította Kriterion Koszorút idén tizennegyedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke és Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő. /Toró Tibor a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2008. december 13.
A csíkszeredai Kriterion Alapítvány a 2008-as évi Kriterion Koszorút december 12-én Toró Tibor elméleti fizikus, neutrinó-asztrofizikus és -kozmológus, fizikatörténeti, tudományfilozófiai és elméleti fizikai szakíró, Bolyai-kutató és nyugalmazott tanszékvezető-egyetemi tanárnak adta át. Az Énlakán született tudós munkásságát Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke méltatta. Toró Tibor számos országos és nemzetközi tudományos fórum, illetve társaság tagja. Jelentős munkásságát tükrözi az a több mint 150 tudományos munka, amely hazai és külföldi szakfolyóiratokban, kötetek formájában megjelent. Úttörő szerepe volt a temesvári Bolyai-kultusz újjáélesztésében, valamint a temesvári Bolyai-emlékmű 1993-as megvalósításában, az ő segítségével történt Vetró Artúr szobrászművész Bolyai Jánosról készült mellszobrának felállítása a temesvári tudományegyetemen. Toró Tibort a nemzeti elkötelezettség jellemzi. Az akadémikus kitüntetését Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet levélben üdvözölte. /Antal Ildikó: Kriterion Koszorú Toró Tibor akadémikusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./
2009. május 7.
Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő veheti át az első Domokos Géza-díjat. Domokos Géza (1928– 2007) a romániai magyarság kiemelkedő személyisége, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke volt. Emlékét őrizve, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy díjat létesít, amelyet minden év májusában, születésének évfordulója alkalmából adnak át a könyvkiadás egy-egy olyan háttéralkotójának, akik nélkül nem léteznének és továbbra sem jelenhetnének meg a romániai magyar közösség számára igen fontos könyvek. Bálint Lajos élete és munkássága 1970-től összeforrott az akkor létesített, Domokos Géza vezette Kriterion Könyvkiadóval. Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a könyvtervezéssel és a könyvek műszaki szerkesztésével, nyolcvanadik életévén túl. /Domokos Géza-díj Bálint Lajosnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2009. május 22.
Domokos Géza /1928-2007/, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke emlékére, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma Domokos Géza-díjat létesített. Az első Domokos Géza-díjat Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő vehette át május 11-én, a csíkszeredai Kriterion Házban. A műszaki könyvszerkesztő rendszerint ott szerepel megbújva valahol a hátsó oldalak egyikén. Barátai vallják, Bálint Lajoson nem fog az idő, pedig 1928-ban született Székelydályán, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, 1947-ben beiratkozott az akkor még Bolyai Egyetem magyar szakára, ahonnan az osztályharc a kulákgyermeket eltávolította, kolozsvári Világosság szerkesztőségében lett korrektor. Az egyetemet csupán a korszak enyhülésének időszakában, 1972-ben tudta befejezni, a Korunk szerkesztéséről írt államvizsga dolgozatával, de addig már korrektorként, műszaki szerkesztőként dolgozott több lapnál és könyvkiadónál. Domokos Géza fogalmazta meg: “Elsősorban Deák Ferencnek és Bálint Lajosnak köszönhetően, mindkét magyar szerkesztőségben, a bukarestiben és a kolozsváriban is, igazi kultusza alakult ki a betűnek és mindannak, ami az írással – az istenek találmányával – összefüggött. Bálint Lajos nyugodtan odaállhatott volna bármelyik nyomdagép mellé, a könyvnyomtatás minden csínja-bínja, minden módja és szakasza ismert volt előtte. ” Bálint Lajos már több mint ötezer könyvet tekinthetett saját gyermekének, 1992-es nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a szakmával: 1992-ben a református egyház kérte meg, hogy segítsen a Misztótfalusi Kis Miklós nevére keresztelt nyomdát létrehozni. /Székedi Ferenc: Aki a könyveknek él. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2009. december 14.
Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozza a Kriterion Koszorút. Az alapítvány esztendőről-esztendőre olyan, a romániai magyarság szolgálatába állított életművet jutalmaz, amelyet a cselekvő közösségszeretet, az európai nyitottság és a demokratikus gondolkodásmód jellemez. Az alapítvány Domokos Géza kezdeményezésére a Kriterion Koszorút 1995-ben alapította és az idén tizenötödször nyújtja át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke, Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő és Toró Tibor elméleti fizikus, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. /Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2009. december 16.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozza a Kriterion Koszorút. Gálfalvi Zsolt /sz. Marosvásárhely, 1933/ a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán végzett, majd évtizedeken átívelő, az erdélyi magyar írónemzedékeket támogató irodalomkritikusi munkát végzett az Utunk, az Igaz Szó, A Hét munkatársaként vagy rovatvezetőjeként és főszerkesztőjeként. A múlt század hatvanas éveiben a Marosvásárhelyi Állami Színház igazgatójaként is tevékenykedett és 1971–1975 között részt vállalt a romániai magyar színházak irányításában a bukaresti Művelődési Tanács nemzetiségi igazgatóságának vezetőjeként. Az 1989-es romániai fordulat után részt vállalt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalapításában. A Romániai Magyar Pen Klub elnöke, a Romániai Írószövetség igazgató-tanácsának a tagja, 1998-tól több éven át a Román Televízió igazgatósági tagja. Számos kötete jelent meg. /Sz. F. : Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2009. december 21.
Gálfalvi Zsolt irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozta a Csíkszeredában a Kriterion Alapítvány kuratóriuma az idei Kriterion Koszorút. Gálfalvi Zsolt egész élete az irodalomhoz kötődik, emelte ki laudációjában a díjazottról Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese. Gálfalvi a díjjal járó pénzösszeget egy fiatal kritikus kötetének a megjelenésére ajánlotta fel. /Horváth István: Gálfalvi Zsolté a Kriterion Koszorú. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
